Enigma 78. szám: Giacometti (Ára: 900 HUF)

Darida Veronika vendégszerkesztésében készült a zseniális szobrász, Alberto Giacometti munkásságának szentelt szám. A XX. század egyik legismertebb művészalakjának teoretikus felfedezése hazánkban mindmáig várat magára, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a legjelentősebb művészettörténészek írtak fontos tanulmányokat munkásságáról. Ennél az összeállításnál elsősorban arra törekedtünk, hogy Giacometti írásaiból közöljük a legfontosabbakat. A forrásszövegek kontextusának két Georges Bataille és egy René Crevel szöveget választottunk, melyek a maszk és a halál kérdésével foglalkoznak; továbbá Michel Leiris 1929-es tanulmányát, az első Giacomettit méltató kritikát, mely Bataille legendás folyóiratában jelent meg. Az értelmezések közül négy alapvető szöveget közlünk: a filozófus Jean-Paul Sartre és három költő-irodalmár (Francis Ponge, Philippe Jaccottet, Yves Bonnefoy) megközelítését, melyek szintén személyes kapcsolatról, érintettségről árulkodnak. Az itt közölt válogatás nem annyira elméleti, mint inkább irodalmi és személyes megközelítés: Giacometti a művészeti és irodalmi gondolkodásra gyakorolt folytonos és hangsúlyos hatását mutatja be ez a hiánypótló összeállítás, Annette Giacometti a szobrászról készített fotói kíséretében.
 

Enigma 77. szám: Axis mundi (Ára: 900 HUF)

Idén 20. életévébe lépett az Enigma és ezt a jubileumi számunkat, melynek témája a fa, Alexandre Hollant 80., Marno Jánost 65., és Tandori Dezsőt 75. születésnapja alkalmából köszöntő összeállításokkal próbáltuk emlékezetessé tenni. A Szépművészeti Múzeum Hollan-kiállítására reflektálva közreadtuk Nádas Péter megnyitóját, a világhírű, magyar származású festő feljegyzéseit és rajzait a fákról, a szintén világhírű költő-barát, Yves Bonnefoy fákról írt verseit, melyeket Marno János ültetett át magyarra, továbbá Bonnefoy „Újra és újra Alexandre” című írását Hollánról. A következő kör Nádast köti a szintén költő-barát Sartoriushoz, akinek Nádas fotográfiáról írt esszéjét a svájci Nádas-kiállítás kurátora, Matthias Haldemann szövege követi és Markója Csilla zárja, aki Nádas Péter és Vancsó Zoltán fotográfiáit veti össze tanulmányában. Nádastól első ízben kerül közlésre a körtefát ábrázoló teljes polaroid-sorozat, továbbá legújabb, mobillal készített felvételei, Vancsótól pedig reprezentatív összeállítást láthatunk az Álomvölgy-széria elmosódó, sejtelmes erdőképeiből. Marno János tiszteletére négy esszé született, a verselemzés hagyományos műfaját megújítva (Bartók Imre, Radics Viktória, Földényi F. László és Nemes Z. Márió tollából), Tandori Dezsőt pedig Tóth Ákos köszöntötte egy összeállítással, melyben helyet kapott Goda Móni Klee-fordítása is. Balogh Géza erdész-tanonc személyes hangú visszaemlékezésével zárul ez a minden ízében ünnepi szám, amelyben nemcsak fák, hanem Marno János, Nádas Péter és Joachim Sartorius portréi is megtalálhatók.

Enigma 76. szám: Mozdulatművészet (Ára: 900 Ft) A mozdulatművészetet ugyanazok a társadalmi és művészeti jelenségek hívták életre, amelyek a képzőművészeti „izmusokat”. A műfajt színpadi táncként szoros szálak fűzték a korszak képzőművészetéhez, fotóművészetéhez és irodalmához. A mozdulatművészeti előadásokat a korszak összes jelentős fotóművésze megörökítette: André Kertész, Ergy Landau, Pécsi József, Máté Olga stb. A mozdulatművészet indulásában pedig mind a Nyolcak, mind a Gödöllői Művésztelep vagy Nagybánya fontos szerepet játszott. Később a műfajt szoros szálak fűzték a magyar avantgárdhoz (Kassák Lajoshoz, Molnár Farkashoz, Bortnyik Sándorhoz, Scheiber Hugóhoz, Kádár Bélához stb.). Az Enigma mozdulatművészeti (szabad tánc) száma egyszerre merít a korszak magyar táncfilozófiai írásaiból és mutatja be a mozdulatművészeti iskolákat. A tanulmányok szerzői: Lenkei Júlia, Vincze Gabriella, Detre Katalin és Beke László olyan kevéssé ismert területekre koncentráltak, mint a magyar mozdulatművészet és a zenepedagógia kapcsolata, Bartók és a magyar mozdulatművészet, Bartók Béla balettjeinek mozdulatművészeti vonatkozásai vagy a Berczik- és a Kállay iskola.

Enigma 75. szám: Derkovits-olvasókönyv II. (Ára: 900Ft) Bakos Katalin és Zwickl András a Derkovits-kiállításról, Molnos Péter a Derkovits-perről, Derkovits Gyuláné levelei, Derkovits Gyula művészi pályafutásának sajtóvisszhangja 1932-37 Marno János versei Zrinyifalvi Gábor: Az interaktív kép 2. rész

Enigma 74. szám: Derkovits-olvasókönyv I. (Ára: 900Ft) Derkovits Gyula önéletrajzi írása és versei, Derkovits Gyuláné visszaemlékezései, Derkovits Gyula művészi pályafutásának sajtóvisszhangja 1921-29, Bajkay Éva Derkovits bécsi szerepléseinek német nyelvű recepciójáról, Kusler Áges és Szeredi-Merse Pál Derkovits és a kortárs fotográfia kapcsolatáról – Markója Csilla bevezetőjével Marno János és Radics Viktória levélváltása

Az Enigma 67. számában Müllner András folytatja az előző számban megkezdett, az allegória a (neo)avantgárd művészetben betöltött szerepéről szóló válogatását Craig Owens kultikus szövegének második részével, továbbá saját tanulmányával, mely teljesen új szemszögből mutatja be Erdély Miklós művészetét, és Kádár Anna Bódy Gábor képnyelvének benjamini aspektusait vizsgáló elemzésével.

Az Enigma 66. száma amerikai művészetkritikusok allegóriával és avantgárddal kapcsolatos tanulmányaiból tartalmaz egy kisebb, Müllner András, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője által összeállított válogatást. Két átfogó, hiánypótló, kanonikus tanulmány foglalkozik olyan allegorizáló tendenciákkal és impulzusokkal, melyek a magyarországi (a maga korában a tűrt és tiltott határán mozgó) neoavantgárd művészetben szintén hatottak.

A 2010-es év talán legjelentősebb művészeti eseménye a pécsi Janus Pannonius Múzeum új kiállítóterében, a Modern Magyar Képtárban megrendezett, a Nyolcak művészcsoport (Kernstok Károly, Berény Róbert, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Czigány Dezső) 1909 és 1912 közötti tevékenységét bemutató tárlat volt. A helyzet jelenlegi állása szerint a kiállítás május közepétől szeptember közepéig a budapesti Szépművészeti Múzeumban is megtekinthető lesz. A kiállításhoz kapcsolódóan jelentetjük meg a Nyolcak vezéregyéniségének, Kernstok Károlynak a berlini emigrációban írt naplóit és leveleit. A napló létezéséről már régóta tudni lehetett, de csak a kiállítást kísérő kutatómunka során került elő, kiolvasása és megjegyzetelése közel egy évig tartott.