Enigma 92. szám: Kós Károly (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 92. számában közöljük Kós Károly és Papp Aurél levelezését, mely sok fontos információt tartalmaz az első világháború utáni évtizedek (1922-1960) romániai, erdélyi politikai és művészet-közéleti állapotairól, a többségi állam és a nemzetiségek egyéni módon megítélt viszonyrendszeréről. Kós Károly Papp Aurél festőművésznek az 1922-es választásokon, Szatmáron elszenvedett veresége után írt először, s – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a festő-szobrász haláláig leveleztek. Az erdélyi népek (románok, magyarok, szászok) és kultúrájuk, művészetük-művészeik együttműködésében és kölcsönös megismerésében, egymás segítésében bízó s ezért dolgozó Kósnak Papp Aurélra először a kiállított művei (1921) hívták föl a figyelmét. Benne az erdélyi kultúráért önzetlenül és elkötelezetten dolgozó kultúrmunkást látott, akivel meg tudta – és meg akarta – osztani az aktuális politikai nézeteit ugyanúgy, mint szerkesztői (Erdélyi Helikon) gondjait, kiállítás-szervezési nehézségeit, életvezetési problémáit, a legbensőbb érzéseit is. Kós Károly és Papp Aurél kéziratból kiolvasott levelezésének publikálása felbecsülhetetlen értékű forrásművet jelent az erdélyi magyar és román kapcsolatok kutatói, továbbá a Kós Károly életművével foglalkozók és a képzőművészet iránt érdeklődők, a művészettörténész szakma számára egyaránt. Sümegi György évtizedes kutatómunkájának eredményeit bevezető tanulmánnyal és színes képmelléklettel adtuk közre.
Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István
Vendégszerkesztő: Sümegi György
Hívószó - Kós Károly és Papp Aurél levelezése
Sümegi György: Kós Károly és Papp Aurél levelezéséről
"Két árva, erdélyi, szellemi proletár" – Kós Károly és Papp Aurél levelezése
1922–1939
"Nagyot fordult a világ körülöttünk" – Kós Károly és Papp Aurél levelezése
1943–1960
Meridián - Nemzeti stílus
Bardoly István: Amikor Kós Károly templomot vett – Bõvített lábjegyzet néhány MOB-irathoz
Papp Gábor György: Létezhetik-e kimondott nemzeti stílus?