Enigma 50 A michelangelo paradigma Enigma 52 Re-produkcik Enigma 56 Kp- al- rsok Enigma 64 Emberek s nem frakkok Enigma 65 Egy msik Mednynszky

Enigma no. 82.

Enigma 82. szám: Mednyánszky-olvasókönyv 3. (Ára: 900-, Ft)

Minden idők legsikeresebb Enigma-száma az a Mednyánszky-olvasókönyvnek nevezett kiadvány volt, melyben első ízben adtuk közre Mednyánszky László levelezését, naplójegyzeteit cenzúrázatlanul, továbbá a róla szóló korabeli kritikákat és a hagyatéki per anyagát. Senki nem hitte volna, hogy még kerülhet elő Mednyánszkyval kapcsolatos érdemi forrásanyag, ám egy évtizeddel később most mégis ez történt. A dokumentumok, amelyekre a szlovák művészettörténészek Lőcsén egy ládában bukkantak, Mednyánszky eddig teljesen ismeretlen párizsi időszakába is betekintést engednek, ezekből közölt anyagokat az Enigma no. 81-82. dupla száma.

A 82-es számban olvasható Markója Csilla tanulmánya Kállai Ernő Mednyánszky-monográfiájáról, Czóbel Minka Mednyánszkyról szóló visszaemlékezései, Mednyánszky és köre korábban ismeretlen levelezése, valamint a korabeli sajtó reflexiója Mednyánszky közeli munkatársának, Katona Nándornak a művészetére. Az összeállítást Katarína Benovának Czóbel Margit életéről és művészetéről szóló tanulmánya zárja.

Számunk második részében állandó szerkesztőnket, Bardoly Istvánt köszöntik barátai és munkatársai 60. születésnapja alkalmából róla szóló írásokkal.

Enigma no. 81.

Enigma 81. szám: Mednyánszky-olvasókönyv 2. (Ára: 900-, Ft)

Minden idők legsikeresebb Enigma-száma az a Mednyánszky-olvasókönyvnek nevezett kiadvány volt, melyben első ízben adtuk közre Mednyánszky László levelezését, naplójegyzeteit cenzúrázatlanul, továbbá a róla szóló korabeli kritikákat és a hagyatéki per anyagát. Senki nem hitte volna, hogy még kerülhet elő Mednyánszkyval kapcsolatos érdemi forrásanyag, ám egy évtizeddel később most mégis ez történt. A dokumentumok, amelyekre a szlovák művészettörténészek Lőcsén egy ládában bukkantak, Mednyánszky eddig teljesen ismeretlen párizsi időszakába is betekintést engednek, ezekből közölt anyagokat az Enigma no. 81-82. dupla száma.

A 81-es számban olvasható Katarína Benovának a Mednyánszky-kutatások új eredményeit bemutató írása, Gellér Katalin tanulmánya Mednyánszky szimbolikus-allegorikus műveiről, valamint a festő képeinek korabeli sajtóvisszhangja Tímár Árpád szerkesztésében. A szám terjedelmes részletet közöl Mednyánszky eddig ismeretlen jegyzetfüzeteiből, valamint leveleket a művész utolsó bécsi éveiből és hagyatékának sorsáról.

Enigma no. 80.

Enigma 80. szám: Vészkorszak (Ára: 900-, Ft)

Az Enigma 80. száma az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete és az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének Tudománytörténeti Kutatócsoportja által szervezett „Magyar művészettörténészek, magyar művészettörténet a vészkorszakban” című tudományos konferencia előadásaiból közölt válogatást. Az összeállításban olyan művészettörténészekről találhatunk írásokat, mint Zádor Anna, Bodonyi József, Elek Artúr, Lányi Jenő, Péter András vagy Gombosi György. A számot Marosi Ernő tanulmánya vezeti be, és az írásokban tárgyalt művészettörténészekről szóló forrásanyagok közlése egészíti ki.

Enigma no. 79.

Enigma 79. szám: Rembrandt, fénytörések (Ára: 900 HUF)

Az Enigmának már volt egy Rembrandt-száma: akár az első, Svetlana Alpers, Mieke Bal, Gary Schwartz, Anthony Bailey írásaival fémjelzett összeállítást, a mostanit is Rényi András segédletével, az ő koncepciója alapján szerkesztettük. Ezúttal Rembrandt recepciójának változásairól kaphatunk – a jelen égető problémáira is – érzékeny képet. A számot Erwin Panofsky egy közel száz éves szövegével nyitjuk: e korai, csak halála után publikált tanulmánya még a Warburggal való megismerkedése előtt született. Az ő hivatkozásai között is felbukkan, mint ahogy Jeroen Boomgaard, az amszterdami egyetem kutatója a 20. század elejének hollandiai Rembrandt-recepcióját feldolgozó áttekintésében is többször szóba kerül Georg Simmel nagyhatású Rembrandt-könyve, amelynek egy későbbi kiadásához napjaink egyik legismertebb német művészettörténésze, a ma Karlsruhében tevékenykedő Beat Wyss írt bevezető tanulmányt. Írásának újdonsága, hogy a hangsúlyt a Simmel-könyv a szövegből implicite kiolvasható kortársi kultúrkritikájára helyezi. A képtudományi megközelítést Zrinyifalvi Gábor mellett Rényi András is a gyakorlatban prezentálja. Rembrandt Három kereszt című műve kapcsán Rényi két olyan fontos szöveg kritikai elemzésére vállalkozott, amelyek jól reprezentálják a művészettörténet-tudomány két, immár történetileg is lezárt, karakteresen elkülöníthető paradigmáját. A stílustörténet (illetve a szerző megítélése szerint ennek egy sajátos változataként értelmezhető szellemtörténet) példájaként Dabogert Frey 1955-ben született írását, és az ikonológiai módszert képviselő amerikai kutató, Margaret Deutsch Carroll Rembrandt as Meditational Printmaker című 1982-es tanulmányát veszi górcső alá. A magyar művészettörténet-írás szempontjából nem elhanyagolható pedagógiai hozadéka a Rényi-féle összeállításoknak a sokszor reflektálatlanul használt módszertani megközelítések mibenlétének tudatosítása, történetének megismerése.

Enigma no. 78.

Enigma 78. szám: Giacometti (Ára: 900 HUF)

Darida Veronika vendégszerkesztésében készült a zseniális szobrász, Alberto Giacometti munkásságának szentelt szám. A XX. század egyik legismertebb művészalakjának teoretikus felfedezése hazánkban mindmáig várat magára, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a legjelentősebb művészettörténészek írtak fontos tanulmányokat munkásságáról. Ennél az összeállításnál elsősorban arra törekedtünk, hogy Giacometti írásaiból közöljük a legfontosabbakat. A forrásszövegek kontextusának két Georges Bataille és egy René Crevel szöveget választottunk, melyek a maszk és a halál kérdésével foglalkoznak; továbbá Michel Leiris 1929-es tanulmányát, az első Giacomettit méltató kritikát, mely Bataille legendás folyóiratában jelent meg. Az értelmezések közül négy alapvető szöveget közlünk: a filozófus Jean-Paul Sartre és három költő-irodalmár (Francis Ponge, Philippe Jaccottet, Yves Bonnefoy) megközelítését, melyek szintén személyes kapcsolatról, érintettségről árulkodnak. Az itt közölt válogatás nem annyira elméleti, mint inkább irodalmi és személyes megközelítés: Giacometti a művészeti és irodalmi gondolkodásra gyakorolt folytonos és hangsúlyos hatását mutatja be ez a hiánypótló összeállítás, Annette Giacometti a szobrászról készített fotói kíséretében.
 

Enigma no. 77.

Enigma 77. szám: Axis mundi (Ára: 900 HUF)

Idén 20. életévébe lépett az Enigma és ezt a jubileumi számunkat, melynek témája a fa, Alexandre Hollant 80., Marno Jánost 65., és Tandori Dezsőt 75. születésnapja alkalmából köszöntő összeállításokkal próbáltuk emlékezetessé tenni. A Szépművészeti Múzeum Hollan-kiállítására reflektálva közreadtuk Nádas Péter megnyitóját, a világhírű, magyar származású festő feljegyzéseit és rajzait a fákról, a szintén világhírű költő-barát, Yves Bonnefoy fákról írt verseit, melyeket Marno János ültetett át magyarra, továbbá Bonnefoy „Újra és újra Alexandre” című írását Hollánról. A következő kör Nádast köti a szintén költő-barát Sartoriushoz, akinek Nádas fotográfiáról írt esszéjét a svájci Nádas-kiállítás kurátora, Matthias Haldemann szövege követi és Markója Csilla zárja, aki Nádas Péter és Vancsó Zoltán fotográfiáit veti össze tanulmányában. Nádastól első ízben kerül közlésre a körtefát ábrázoló teljes polaroid-sorozat, továbbá legújabb, mobillal készített felvételei, Vancsótól pedig reprezentatív összeállítást láthatunk az Álomvölgy-széria elmosódó, sejtelmes erdőképeiből. Marno János tiszteletére négy esszé született, a verselemzés hagyományos műfaját megújítva (Bartók Imre, Radics Viktória, Földényi F. László és Nemes Z. Márió tollából), Tandori Dezsőt pedig Tóth Ákos köszöntötte egy összeállítással, melyben helyet kapott Goda Móni Klee-fordítása is. Balogh Géza erdész-tanonc személyes hangú visszaemlékezésével zárul ez a minden ízében ünnepi szám, amelyben nemcsak fák, hanem Marno János, Nádas Péter és Joachim Sartorius portréi is megtalálhatók.

Enigma no. 76

Enigma 76. szám: Mozdulatművészet (Ára: 900 Ft) A mozdulatművészetet ugyanazok a társadalmi és művészeti jelenségek hívták életre, amelyek a képzőművészeti „izmusokat”. A műfajt színpadi táncként szoros szálak fűzték a korszak képzőművészetéhez, fotóművészetéhez és irodalmához. A mozdulatművészeti előadásokat a korszak összes jelentős fotóművésze megörökítette: André Kertész, Ergy Landau, Pécsi József, Máté Olga stb. A mozdulatművészet indulásában pedig mind a Nyolcak, mind a Gödöllői Művésztelep vagy Nagybánya fontos szerepet játszott. Később a műfajt szoros szálak fűzték a magyar avantgárdhoz (Kassák Lajoshoz, Molnár Farkashoz, Bortnyik Sándorhoz, Scheiber Hugóhoz, Kádár Bélához stb.). Az Enigma mozdulatművészeti (szabad tánc) száma egyszerre merít a korszak magyar táncfilozófiai írásaiból és mutatja be a mozdulatművészeti iskolákat. A tanulmányok szerzői: Lenkei Júlia, Vincze Gabriella, Detre Katalin és Beke László olyan kevéssé ismert területekre koncentráltak, mint a magyar mozdulatművészet és a zenepedagógia kapcsolata, Bartók és a magyar mozdulatművészet, Bartók Béla balettjeinek mozdulatművészeti vonatkozásai vagy a Berczik- és a Kállay iskola.

Enigma no. 75

Enigma 75. szám: Derkovits-olvasókönyv II. (Ára: 900Ft) Bakos Katalin és Zwickl András a Derkovits-kiállításról, Molnos Péter a Derkovits-perről, Derkovits Gyuláné levelei, Derkovits Gyula művészi pályafutásának sajtóvisszhangja 1932-37 Marno János versei Zrinyifalvi Gábor: Az interaktív kép 2. rész

Enigma no. 74

Enigma 74. szám: Derkovits-olvasókönyv I. (Ára: 900Ft) Derkovits Gyula önéletrajzi írása és versei, Derkovits Gyuláné visszaemlékezései, Derkovits Gyula művészi pályafutásának sajtóvisszhangja 1921-29, Bajkay Éva Derkovits bécsi szerepléseinek német nyelvű recepciójáról, Kusler Áges és Szeredi-Merse Pál Derkovits és a kortárs fotográfia kapcsolatáról – Markója Csilla bevezetőjével Marno János és Radics Viktória levélváltása

Megjelent az Enigma 67. száma

Az Enigma 67. számában Müllner András folytatja az előző számban megkezdett, az allegória a (neo)avantgárd művészetben betöltött szerepéről szóló válogatását Craig Owens kultikus szövegének második részével, továbbá saját tanulmányával, mely teljesen új szemszögből mutatja be Erdély Miklós művészetét, és Kádár Anna Bódy Gábor képnyelvének benjamini aspektusait vizsgáló elemzésével.

Oldalak

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer