A Dvorák Verein

A bécsi művészettörténeti iskolát támogató egyesület szabályzata, 1920¹

1. § A Bécsi Művészettörténeti Iskolát Támogató Egyesület célja az Alois Riegl és Franz Wickhoff által alapított, Max Dvorák által továbbvitt bécsi művé­szet­történeti iskola támogatása.

2. § Ez a szándék

1. művészettörténeti oktatásban és kutatásban szükséges könyvek és fotográfiák vásárlásában,

2. a bécsi művészettörténeti iskola céljaival összhangban egyéb, például ösztön­díjak folyósításához szükséges anyagi támogatás előteremtésében,

3. előadások, vitaestek, vezetések stb. megtartásában

valósul meg.

3. § Az Egyesület székhelye Bécsben van.

4. § Az egyesületi év január 1-től december 31-ig tart.

5. § Az Egyesület tagjai

a) alapítók, akik egyszeri, legalább 5000 (ötezer) korona és évi legalább 1000 (ezer) korona hozzájárulást,

b) támogatók, akik évi legalább 1000 (ezer) korona hozzájárulást, és

c) rendes tagok, akik évi legalább 50 (ötven) korona hozzájárulást

tartoznak fizetni.

6. § Az új tag felvétele az Egyesület vezetőségének kétharmados többségű hozzá­já­rulásával történik. Elutasítás esetén jogorvoslatnak nincs helye.

7. § Az Egyesületbe alapítóként és támogatóként a 6. §-ba foglalt feltételek mellett a művészet barátai és támogatói, rendes tagként a bécsi művészettörténeti iskolát (1. §) elvégző művészettörténészek vagy a bécsi iskolához másképpen közel álló művészettörténészek vehetők fel.

8. § A tagok helyhez és szóhoz juthatnak, valamint aktív és passzív szavazattal ren­del­keznek az egyesületi gyűléseken.

9. § Minden tagnak kötelessége a folyamatban lévő évre következő évi tagdíját de­cem­ber hó folyamán befizetni.

10. § Az Egyesületből kilépni a vezetőségnek való bejelentéssel lehet.

11. § Az Egyesület céljainak eléréséhez szükséges anyagi eszközök beszerzése az 5. § meg­határozott hozzájárulásokkal, valamint más rendkívüli bevételek útján történik.

12. § Az Egyesület vezetősége gondoskodik az egyleti elnökségről, amely az elnök­ből, ennek helyetteséből, a jegyzőből, a pénztárosból és három választmányi tagból áll. Az elnökség három tagjának az alapítók és támogatók közül, három tagjának a rendes tagok közül kell kikerülnie. Az Osztrák Történeti Intézet [Institut für Österreichische Geschichtsforschung] Művészettörténeti Tanszéké­nek mindenkori vezetője pozíciójánál fogva az elnökséghez tartozik. Az elnök­ségi mandátumok ilyen elosztását az általános közgyűlés egy év időtartamra választja meg. Az elnökség három tag jelenlétével döntésképes, egyszerű, vagy tagfelvétel esetén kétharmados többséggel dönt. Azonos szavazatok esetén az elnök szava dönt.

13. § A közgyűlést és az egyéb egyesületi gyűléseket az elnökség hívja össze, ezek döntéseit köteles betartani és véghezvinni, valamint viszi az Egyesület ügyeit, amennyiben azok nem a közgyűlésre tartoznak.

14. § Az Egyesületet a nyilvánosság előtt az elnökség egyik tagja képviseli. Szerző­déseket vagy egyéb, az Egyesület számára jogi kötelezettséggel járó okmányokat az elnökség két tagja írja alá.

15. § A közgyűlésre rendesen évente novemberben vagy decemberben kerül sor. Rendkívüli közgyűlést az elnökség bármikor összehívhat. Amennyiben legalább tízen megfelelő indoklással kérik a közgyűlés összehívását, akkor annak eleget kell tenni.

16. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az elnökség és két revizor megválasztása;

b) az éves elszámolás jóváhagyása a revizorok ellenőrzése után;

c) a tevékenységről szóló beszámoló elkészítése;

d) az éves tagdíj meghatározása az Egyesület céljainak eléréséhez szükséges anyagi javak megteremtésének feltételeképpen;

e) az Egyesület szabályzatának megváltoztatása;

f) az Egyesület feloszlatásáról szóló határozathozatal;

g) az Egyesület által lezárandó szerződésekről szóló határozathozatal;

h) a tagok egyéb beadványaival kapcsolatos határozathozatal.

17. § A 16. § lefektetett pénzösszeg felhasználásáról Prof. Max Dvorák javaslatára az elnökség dönt a 2. § lefektetett irányelvek alapján. Javaslat hiányában az elnökség maga dönt a felhasználásról.

18. § A közgyűlés határozatképes, ha legalább 20 tag jelen van. Amennyiben a köz­gyűlés nem határozatképes, fél óra elteltével új közgyűlés összehívására kerül sor, amely minden körülmények között határozatképes.

19. § A közgyűlés határozatairól egyszerű többséggel döntenek. A statútum változ­tatásaihoz kétharmados többségre van szükség.

20. § A közgyűlésről, valamint az egyesületi gyűlésekről a tagokat írásban kell értesíteni; a napirend fontosabb pontjait ebben meg kell jelölni.

21. § Az Egyesület feloszlatásakor a közgyűlés dönt az egyesületi vagyon és a gyűj­temények sorsáról.

22. § Az Egyesület viszonyaiból következő bárminemű nézeteltérést döntőbíróság útján kell rendezni. A civakodó felek mindegyike választ egy-egy döntőbírót, s ezek egy bírót. Ha a két döntőbíró nem ért egyet a bíró véleményével, akkor a sors dönt.

A jelen szabályzatot az alsó-ausztriai tartományi kormányzat 1920. június 25-i leirata engedélyezte.

Jegyzetek:

1 Közreadja Bardoly István, Markója Csilla, Hessky Orsolya. Fordította Hessky Orsolya. Az irat az MNG Adattár, 20151/1979/32/8. – Wilde János 1921. február 15-én Wilde Ferencnek írt levele és Max Dvorák gyászjelentései mellett található. Az első lap tetején Wilde János írásával felirat: „Ez Khuen gróf alapítása. Már megvolt az alapító közgyűlés, ősszel kezdi a Verein a működését.” A Dvorák Verein 1920. június 25-én alakult. Első – nyilvános – üléséről is beszámolt családjának Wilde: „A hét végén különben valószínűleg látni fogom, mert akkor lesz a Dvorák Verein első előadóülése (Dv[ořák] előadásával Dürer Apokalipsiséről) – azon csak ott lesz Khuen.” MNG Adattár, 20151/1979/32/5.